További sok sikert ;)

Egyébként írtam a blogomba a két hét eseményeiről az én szemszögemből, aki kíváncsi egy Ároktői szemszögre, nézzen be a blogomba, remélem nem minősül túlzott reklámnak :)

Jana...

Köszi Jana, sajnos még nem tudtam végigolvasni a beszámolódat, de a jövő hét elején bepótolom! Addig is kilinkeltem az írásod, had ismerhessék meg mások is a gondolataidat. Köszönjük, hogy ilyen lelkiismeretesen írtál a 2 hétről!

Köszi hogy kitetted a linket ;):)
Hát, gondoltam hogy sokat fogok róla írni, azért is lett két részes :)

Lehet fura, de angol címe van az írásnak de a képek szerintem egyértelműek hogy a ti munkátokról írok a két adott bejegyzésben

www.szinhazajanlo.hu/szinhaz-hir.php?ID=49-Uj-Nezo-Szomolya-Ez-te-vagy-anyukam

www.revizoronline.com/article.php?id=2620

www.sosinet.hu/2010/09/02/uj-nezo-szuletett-szomolyan/

http://www.youtube.com/watch?v=1XEvc8ag19U&feature=player_embedded#!

premier.mtv.hu/Hirek/2010/09/04/06/Faluszinhaz_ahol_a_nezo_nem_csak_nez_hanem.aspx

www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/kozossegi-szinhazi-kiserlet.html

Sziasztok.
Mostanra mindent elolvashattunk, megnézhettünk - amit lehetett - az Új Néző programról, hogy mi történt Szomolyán és a többi érintett faluban.
Nagyon súlyos kérdéseket vetett fel ez a projekt. Hogy belevágjak a közepébe: én ezt a programot az integrációs politika részeként - is - kötelezővé tenném. Leszakadó térségekben, munkanélküliség-, szegénység- és kilátástalanság-őrölte falvakban, ahol cigány-magyar ellentétben fejeződnek ki a konfliktusok indítanám ciklikusan, vissza-visszatérve mindig a helyszínekre, éveken keresztül, követéses vizsgálatokkal, és természetesen összekötve a szociális, mentálhigiéniás, pedagógusi szakmákban dolgozók munkájával, meg persze jogászok, rendvédelmi szakemberek és a többiek közreműködésével, komplexen kezelve a helyzetet.
Sajnos szerintem nem csak arról van szó, hogy kisebbségi, integrálandó versus többségi integráló társadalom. Nem csak az integrálandókkal van "baj", hanem sajnos azzal a közeggel is, ahová integrálnák őket. Ugyanis ez a közeg kezd szétfoszlani. Ha nincs öntudatos polgár, "felnőttkorú" személyiség, ami - aki - alapköve, építő eleme lehetne egy közösségnek, akkor hogyan épül fel egy öntudatos közösség, aki helyrerakta a múltját és úgy dolgozik a jelenben, hogy van elképzelése a jövőbeli perspektívákról? Márpedig a szegénység, a munkanélküliség, a "jövőtlenség" először a személyiséget kezdi el lebontani módszeresen, kíméletlenül kikezdi, mint rozsda a pengét - először csak a személyes rituálék maradnak el: reggel nem kelünk fel, nem mosunk fogat, nem ágyazunk be , csak ülünk a széken, és nézzük, ahogy "telik a kurva élet" (Sátántangó), és aztán bomladozik, foszladozik a közösség is - eltűnnek a közös értékek, hagyományok, megfogalmazott célok, az öntudatosság.
Nagyon szomorúnak tartom, de bizonyos mértékben megértem, ahogyan a helyi értelmiség prominensei - gondolok itt pedagógusokra, iskolaigazgatóra - hozzáállt a kérdéshez. Nehéz helyzet, hogy benne vannak a probléma közepén, hiszen ők is ott élnek, de ugyanakkor kívülről is kellene látniuk a helyzetüket, a saját közösségük helyzetét. Ez nem könnyű, és folyamatos értékelést, és nem csak a külső tényezők vizsgálatát, hanem önvizsgálatot is igényel, és szilárd értékrendet. Ha ezek az emberek nem állnak oda az ilyen kezdeményezések mellé, akkor - leszámítva a részsikereket - kudarcra lesznek ítélve ezek a remek projektek, véleményem szerint.

Zárójel: Nyár elején Bérben (Nógrád) a postahivatalban azt kérdezte az ügyintéző a férjemtől, hogy a sajátja-e a bankkártya, amivel bement pénzt felvenni. Könnyedén, rutinosan, pókerarccal. Abban a pillanatban nem is érzi az ember ennek a kérdésnek a tragikumát. Csak amikor kijön, gondolkodik el azon, hogy mit is kérdeztek tőle. Hogy ez az egy kérdés vegytisztán mutatja az egyik legsúlyosabb problémát, amivel a falvak szegényeinek szembe kell nézni: az uzsorások hatalmát, az áldozataik kiszolgáltatottságát.

Nagyon-nagyon fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, ami itt történt.
üdv
viki

Kedves Viki,

köszönjük a támogató szavakat. Az általad felvetetteken túlmenően számunkra - Krétakör - fontos hangsúlyozni azt a szempontot is, hogy a projektet művészeti munkának tartjuk. Tehát a használt eszközök, a létrejött eredmények művészeti aspektusai ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a társadalmiak, a közösségfejlesztőiek. Ez persze egy hosszabb kifejtést is megérne, és ezzel egyelőre adósok is vagyunk - kis türelmedet kérem, most már tényleg nem sokára leírjuk a tanulságokat is.

@Gulyás Marci:

Szia Marci, igen, igazad van, de az, hogy én csak egy aspektust vetettem fel, nem jelenti azt, hogy ne tudnék még két-három másikat, de azt vesse fel más, ne én. Nem akarom telekommentelni a blogotokat (jóko jut eszembe).

Mikorra szerveztek valami találkozót, előadást stb. a Bázisra?
üdv:
v.