Most vasárnap (február 6) Schilling Árpád volt a vendége a Maladype Szabad Akadémia sorozatának. Az alábbiakban Árpádnak az eseményről írt beszámolóját közöljük.

Az elmúlt két és fél évben, vagyis a Krétakör Színház társulatának feloszlatása óta – a Marczibányi Téri Művelődési Központ Diákszínházi estjeinek kivételével, amelyért ez úton is hálámat fejezem ki Juszcák Zsuzsának – nem igazán volt alkalmam színház-szakmai fórumokon részt venni. Ezt a jeget törte most át Balázs Zoltán és a Maladype azáltal, hogy meghívott – többek között engem is – a Szabad Akadémia sorozatukba, hogy mintegy 30-40 lelkes érdeklődő civil/néző/közösségi ember előtt beszéljek a színházról vallott gondolataimról.

A beszélgetésből beszéd kerekedett, amit rendkívül restellek, amennyiben bárkibe is bármit beléfojtottam volna. (Ne adja föl, azért ez a blog, hogy kommunikáljunk általa!)

Szóba került a Krétakör Színház első 13 évének megannyi tanulsága, a színházigazgatással, és oktatással kapcsolatos kérdések, problémák és javaslatok tömkelege, a színházi nevelés színházi fogalmainkat frissítő szerepe, a társadalmunkra oly jellemző értelmes egyeztetés hiánya, illetve az, hogy vajon mit tehetne a színházi intézményrendszer azért, hogy kitörjünk végre a molyos, traumatikus és neurotikus közállapotainkból. Természetesen sort kerítettünk az elmúlt két év krétakörös terméséből készült videó-prezentációra is, ami gyakorlati támaszként szolgált a korábbi elméleti fejtegetéseimhez.

Négy órát töltöttem el a Maladype otthonában, ami rendkívül megtisztelő volt számomra.

Köszönöm Balázs Zolinak a kedvességet, kíváncsiságot és tiszteletet!

A jelenlévő érdeklődőknek pedig azt a töretlen erőt, ahogy a négy órát végigülték a társaságomban. Abban bízom – mást nem is tehetek -, hogy számukra is éppoly hasznos volt ez az idő, vasárnap kora este a Mikszáth tér 2. szám alatt, az I. em. 3-ban, mint számomra.