Krétakör a twitteren

Ajánló




A szabadulóművész apológiája
Apology of the Escapologist
Made in China - Láng Annamária előadása a Krétakör produkciójában
Kurázsi papa (2008. augusztus, Szentendre) - Le Phun & Krétakör
hamlet.ws
Közhasznúsági jelentés 2008.
Krétakör filmek, DVD-k, CD-k

Kapcsolat

IX. ker. Gönczy Pál u. 2. II./5.
Telefon: (36-1) 334-9960
Fax: (36-1) 334-9959
E-mail: kretakor@kretakor.eu

Hányan olvassák most ezt?

Friss topikok

Bázisélet; A szabadulóművész analógiája - Dargay Marcell koncertsorozata a Bázison, negyedik alkalom, január 17. (vasárnap) 19:00

2010.01.17. 11:12 DanIella

Bootlegbe oltott komolyzene a Krétakör Bázison

Dargay Marcell koncertsorozata a Krétakör Bázison lépésről lépésre közelít egy interaktív kortárszenei esemény megvalósítása felé. A közönség, az előadók és a zeneművek közötti kapcsolódási pontok hálózatba szövése, és a „nyitott mű” megfogalmazása most vasárnap folytatódik. Komolyzenei bootleg, improvizációs elemzés és hangzó analízis egy játékos, otthonos hangulatú koncerten.

A Krétakör Báziséletének zenei programsorozata, A szabadulóművész analógiája negyedik alkalommal jelentkezik január 17-én 19:00-tól. A sorozat fiatal művészeti vezetője, Dargay Marcell zeneszerző mellett, a koncertek állandó résztvevői Dinyés Dániel és Futó Balázs zeneszerzők, Földesi Péter fuvolaművész és az Accord Quartet.

A komolyzenei előadásokhoz képest szokatlan, inkább a bootleg műfajához közelítő eljárással boncolják szét, majd építik újjá régi és újabb szerzők munkáit a bécsi klasszikusoktól a mai, kortárs komoly zenéig. Az egyedülálló koncepció rávilágít, hogy a kortárs, digitális zenei műfajok analógiájára, a DJ-zés elvéhez hasonló módon működhet akár egy kísérletező kedvű vonósnégyes is, a vele együttműködő, ám zeneileg nem feltétlenül képzett közönséggel együtt.

A kortárs komolyzene és a digitális zenei műfajok kapcsolódásival kísérletező koncertsorozat a Krétakör Bázis egyik legnépszerűbb programja. Az előző koncertek hangfelvétele és képanyaga a Krétakör blogon elérhető, a sorozat végeztével pedig CD-n is megjelenik a Krétakör gondozásában.

A január 17-i előadásra 500 forintos áron jegyek válthatók a helyszínen (Krétakör Bázis, IX. kerület Gönczy Pál u. 2.)

 

19 komment

Címkék: ajanlo eloadas bazis szabadulomuvesz baziselet

A bejegyzés trackback címe:

https://kretakor.blog.hu/api/trackback/id/tr831673077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BaJ 2010.01.19. 20:10:40

Most is nagyon várjuk a hangzó eredményt. ...és most, és itt: a komment is működik

veil 2010.01.19. 20:27:07

A KINO DVD bemutatója ugyanabban az időpontban mint a negyedik Dargay koncert.
Ez az, amit úgy hívunk friendly fire?

MaD 2010.01.19. 20:47:08

@veil: Ha arra célzol, hogy ez az időpont-egyezés tudatos volt-e, akkor azt kell mondanom: nem. Ennél sokkal prózaibb az ok: ez volt az az időpont, amikor minden zenész ráért.

Bár tudom, ez így nem annyira izgalmas :)

veil 2010.01.19. 22:00:35

A másik oldalról gondoltam "tüzelésre".
Mostmár mindegy, folytatás, hanganyag, fotók?

MaD 2010.01.19. 23:34:12

Senki nem tüzel senkit, efelől biztos lehetsz :)
A felvétel 4 sávra készült, mivel szinte a teljes Bázisra és a Gönczy utcára is kiterjedt a koncert, ebből kifolyólag sok utómunkára van szükség, mielőtt fölkerül a blogra. De fölkerül, megígérjük.

Gulyás Marci 2010.01.20. 14:42:51

MaD kollega gyakorlatilag mindenre válaszolt.
Csak megerősíteni tudom: tényleg nem friendly fire, hanem egyeztetési sajátosság. De aki ügyes volt, az a koncerten kapott hanggal együtt időben és kényelmesen átslattyoghatott a KINOba, és el is érhette a Színésztánczenekart, egybegyúrandó a két zenei szövetet.
Good kill, good kill.

veil 2010.01.20. 22:48:24

Értem. Csak arra gondoltam, jó lett volna még több emberrel megosztani ezt az egészet. Felemelő volt, amit ebben a sorozatban csináltatok.

MaD 2010.01.21. 09:16:19

@veil: Köszönjük szépen, nagyon megtisztelő amit írsz!
De mi ez a múlt idejű fogalmazás? Ennyire zárlatszerűnek tűnt a Bázisról való kivonulás a koncert végén?

Tamiroff 2010.01.21. 14:19:51

Persze, hogy nem volt zárlatszerű. Ez a kivonulás nekem megtestesítette a költő híres sorait: "S dalom égő zenéjét messzi hordd/ Mint oltatlan tűzhelyről a parázs/ Röpűl, óh szórd szét, hol csak ember él "

De ez már az első részben említett költőiségnek egy magasabbrendű megnyilvánulása volt. Ugye Shelley is eljutott életében egy pontra, amikor a cselekvést fontosabbnak érezte, mint a munkáit.

És aki olvassa ezt a blogot annak szeretettel ajánlom ezt a koncertsorozatot. A nem zenészeknek azért, mert tökéletes bevezetés korunk zenéjébe. Nem terhelik túl a hallgatót az izgalmas hangzások .

A zenei élet szereplőinek hiánya teljesen érthetetlen. Tehát a zenészeknek azért ajánlom, mert: nagyszerű, egyéni ötletek vannak kibontakoztatva. A zeneirodalom teljesen újszerű értelmezését hallhatjuk ki a darabokból.

veil 2010.01.21. 17:12:46

Nagyon egyetértek!
Olyan a különbség egy hagyományos koncert és eközött, mint a melegházi és a mezei virág vagy egy múzeumi és köztéri plasztika között.

veil 2010.01.21. 18:30:12

Tudom, hogy nagyon nagy munka, de nem lehetne a hamlet ws-hez hasonlóan eljuttatni iskolákba?

veil 2010.01.21. 18:31:47

Tudom, hogy nagyon nagy munka lenne, de nem lehetne a hamlet ws-hez hasonlóan eljuttatni iskolákba?

borzola 2010.01.21. 19:57:41

Gratulálok a koncertsorozathoz, habár nem tudtam részt venni mindegyik részén. Jó ötletek találkoztak a tehetséggel.

BaJ 2010.01.21. 21:53:34

Ha már ilyen üdvözlendő irányt vett a kommentelés, csatlakozom én is az előttem szólókhoz: vidéki lévén én csak itt a blogon követem ezt a koncertsorozatot (ezért is rossz, ha kicsit akadozik a technika), de ennek is van előnye, talán innen messziről jobban látható MaD kollégának és barátainak jelentőségteljes vállalkozása. Vegyünk pl. csak egy szemszöget, legyen ez az alapfokú művészetoktatás szemszöge: milyen nagyszerű lenne, ha zenét tanuló (és főleg a nem tanuló) gyerekek találkozhatnának azzal a zenei mentalitással, gondolkodásmóddal, ami ennek a sorozatnak minden részéből sugárzik, feltárva azokat az összefüggéseket, amiket nem tár fel senki a számukra, és milyen meghatározó élményt jelenthetne a koncertlátogatás nevű rítus-szokás-stb... ilyesfajta átértelmezése, felszabadítása.
Játékosság, könnyedség, tudás és mélység remek ötvözete minden rész, mint zenész, mint hallgató mondhatom: zene füleimnek, sőt mi több zene füleinknek. Kívánok ennek a vállalkozásnak nagy-nagy publicitást, és igaza lehet annak a hozzászólónak is, aki a ws.hamleti példát emlegeti. Mi mindenesetre valamilyen formában meghívjuk vidékre ezt az Analógiát, ha tehetjük. Köszönet a Krétakörnek is, hogy helyet-teret ad ennek a kezdeményezésnek, amiért annyi elöljáró zenész dohogott évek óta, ha tehetitek, segítsétek, hirdessétek minden módon, mert történt végre valami nagyon fontos.

veil 2010.01.22. 09:11:59

CSENGERY KRISTÓF

A TIGRISEK KETRECÉBEN
LIV. évfolyam 1. szám, 2010. január 8.

A tigrisek ketrecében ültél, gyanútlan
és derűs arccal, meztelenül, mint egy
istengyermek vagy gyermekisten. Rémület
töltött el, amikor megláttalak, szoborrá
dermedtem, és levegőt sem kaptam, ám te
csak játszadoztál tovább a fenevadakkal,
kacagva pofozgattad őket, a bajuszukba és a
fülükbe kapaszkodtál, a farkukat huzigáltad,
ők meg álmosan és egykedvűen tűrték az
egészet. Rettegtem, ha közelebb megyek, bajt
okozok, könyörögve néztem hát rád, állj
fel, mássz ki onnan, te azonban nyugodtan
pillantottál vissza, szemedben a szavakkal,
melyeket hamarosan ki is mondtál: ne félj.

Gulyás Marci 2010.01.22. 10:35:20

Alkotói értelemben semmi közöm nincs a létrejött koncertekhez, de ettől függetlenül köszönöm, köszönjük az elismerő szavakat.
A sorozat sajátosságai miatt ezt a programot nem hiszem, hogy a Bázisról kivinnénk, de azt megígérhetem, hogy lesz még lehetőség - Pesten kívül is - Marci zenei gondolataival találkoznia az érdeklődőknek.
Köszönjük a támogatásotokat, sokat jelent nekünk a figyelmetek!

MaD 2010.01.22. 22:04:32

Akkor már én is -mint akinek alkotói értelemben is köze van a dologhoz- szeretném megköszönni ezeket a szép kommenteket, örülünk hogy kedveltétek, és biztosra vehetitek hogy lesz még folytatás.

MaD

Tamiroff 2010.01.25. 17:29:54

A harmadik alkalomkor elhangzott, átértelmezett mazurka belevilágított a darab belsejébe. Itt a lebegő hangzásra gondolok, a modális sorokra. Ezek igazi chopenes jellegzetességek. Viszont nem sikerült rájönnöm a kapcsolatra Chopin és a jazz és Satie között. Milyen összefüggés van?

MaD 2010.01.25. 23:02:45

@Tamiroff: A Chopin D-dúr Mazurka esetében arra törekedtünk hogy az egyes szakaszok belső struktúráját és hangrendszerbeli sajátosságait (és az azok egymáshoz való viszonyait) kiemeljük és önálló "tételeket" hozzunk létre belőlük. Így lett a kb. 2 és fél perces darabból 12 perces zenei folyamat. Persze ez egy eléggé paradox helyzetet eredményezett, mert az a darab valószínűleg azért olyan hosszú (rövid) mint amilyen, mert egyszerűen olyan hosszúnak KELL lennie - se többnek, se kevesebbnek... A benne elrejtett összefüggések kifejtése (zenei túlmagyarázása) ezáltal kicsit olyan formát öltött, mint amikor végül Adorjáni Bálint "felmondta" egy zenemű hangjait-ritmusait stb.

Vexations Scherzo, Chopin, Satie,Ragtime és Boogie-woogie:

Tkp. az egész 3. koncert a "kommerszről" és annak az experimentumhoz való viszonyáról szólt. Amikor a 2. koncerten kidobtátok dobókockával a Mozart-menüettet, tudtam, hogy ennek a dolognak valahogy öszze kellene "érnie" a Vexations-nal: ennek lett eredménye a Scherzo di Vexations. Ha belegondolsz, a bécsi klasszikus "Menuet" -hiába francia a név eredete- valójában a tenyeres-talpas német táncból nőtte ki magát, hogy végül az udvarok kedvelt táncává lényegüljön. Majd Beethoven scherzóvá sötétítette (és gyorsította...) a menüettet. A romantikában szétszakadt a korábbi "egységesség", és pl. pont Chopin által (polonézek, mazurkák) újra megjelentek a nemzeti jellegzetességek, de ami a meglepő: a régiekre kísértetiesen emlékeztető zenei formákban. Chopin hangszere, a zongora bekerült a társasági szalonokba, hogy aztán a XIX. század végén, illetve a XX. század elején "deklasszálódjon" a kávéházakba (lásd Satie), majd Scott Joplin ragtime-jain keresztül a boggie-woogien át egyenesen nyilvánosházakban és mocskos csehókban landoljon - sok esetben már csak gépzongora formájában, lyukkártyáról működtetve.
Tehát a dolog végül ugyanoda - sőt még mélyebbre került - mint ahonnan indult...
Ez a folyamat járt a fejemben, amikor a 3. koncerten összekötöttem ezeket a szerzőket és darabjaikat.

A közönség által irányított improvizációk esetében pedig leginkább az érdekelt, hogy mi az a pont, amikor a pozitív (és általam nagyon sokra tartott) interakció átmegy "cikibe", és abba az állapotba, ahol igazából már csak "a közönség kegyeit " keressük - visszaesve ugyanabba a dologba, ami ellen tkp.ez az egész irányul. Ez szerintem egy nagyon fontos és égető probléma a ma művészetében.
Ezért kellett a zárószakasz előtt az az ominózus, mindig újra és újrainduló 1 perces csend.
süti beállítások módosítása